Rendszermodellek vizsgálata és optimalizációja sztochasztikus szimulációs technikákkal

A mai összetett informatikai alkalmazások fejlesztése során nagy gyakorlati jelentőséggel bír a korai analízis, melynek során már tervezési időben igyekszünk tervezési hibákat, hiányosságokat és ellentmondásokat (automatikusan) kiszűrni. Ennek oka, hogy egy hiba javításának költségei rohamosan növekednek a fejlesztés előrehaladásával, azaz minél később derül ki a probléma, annál drágább a javítás és újratervezés.

A gyakorlatban a korai analízishez többféle technikát is használnak, a modellvezérelt fejlesztésben elterjedtek a statikus modell-ellenőrzési mérnöki technikák és a különböző matematikai módszerek (pl. modellellenőrzés, model checking). Ezek problémája, hogy statikus módszerekkel sokszor nagyon behatárolt a vizsgálható hibák köre, míg a modellellenőrzés nem skálázódik megfelelően nagyméretű ipari rendszerekre (az állapottér-robbanás miatt). E két technika közötti kompromisszumot képviselnek a szimulációs módszerek, melyek segítségével részletesen vizsgálhatók akár nagyon összetett, dinamikus rendszerek is, ezáltal lehetővé válik számos olyan tulajdonság hatékony vizsgálata, melyeket statikus módszerekkel egyáltalán nem, modell ellenőrzéssel pedig csak kis rendszerek esetén ellenórizhetünk. Szimulátorokat használnak például hálózati protokollok, VoIP hálózatok, gyártósorok, fizikai-kémiai-biológiai folyamatok, üzleti modellek (sorbanállás) vizsgálatához is.

Az önálló labor projektben a hallgató(k) feladata lesz a tanszékünk és a University of Leicester együttműködésével, a SENSORIA EU kutatási projekt keretében kifejlesztett, gráftranszformáció alapú sztochasztikus rendszerszimulátor tesztelése, teljesítmény-analízise és  továbbfejlesztése. A projektben ipari jellegű infrastruktúra- és rendszermodellek, peer-to-peer hálózati protokollok, ill. szabadon választott sztochasztikus rendszerek modellezésén keresztül elsajátíthatók a Markov és semi-Markov típusú nagyméretű, összetett rendszerek szimulációs vizsgálatának alaptechnikái. A feladat során egyértelmű cél a TDK dolgozat és a nemzetközi publikáció.

Jelleg: 
Elméleti és gyakorlati
Konzulens: 
Ráth István Zoltán
TDK lehetőség: 
TDK lehetőség
Megismerhető technológiák: 
Eclipse, VIATRA, sztochasztikus szimuláció, BPMN
Előismeretek: 
Java programozás
Állapot: 
Korábbi